Csökkenő félelmek, óvatos bizakodás 2024-re

Tartalom

• Jövőkép: ambivalens bizakodás
• A változás kényszere
• A generatív mesterséges intelligencia felforgatja a vállalati működést
• Klímavédelem energiahatékonysági beruházásokkal
• Hol van a vezérigazgató helye a vállalatban?
• Az Év Leginspirálóbb Vezetője Díj

A 297 magyarországi cégvezetővel készült személyes interjúból kiderül, hogy a tavalyi év után, amikor a világgazdaság lassulására 76%, a magyar gazdaságéra pedig 85% számított, 2024-re a megkérdezett hazai vezérigazgatók kevésbé tekintenek pesszimistán. Többségük újra gyorsulást vár ugyanis, a világgazdaság húzóerejének erősödésében 54%, a magyar gazdaság növekedési ütemének gyorsulásában 60% hisz. Lassulást globálisan és magyar viszonylatban is 22% jósol.

Idén először fordul viszont elő, hogy a magyar vállalatvezetők a gazdasági növekedéssel kapcsolatban optimistábbak, mint a saját bevételeik alakulásával; azok aránya, akik bíznak cégük 2024-es gyarapodásában, tovább csökkent, és így a 2012-ben mért 47%-os szintre esett vissza.

A hazai vállalatvezetők jövőképe sokat változott az elmúlt egy év során. Miközben a saját bevételeik növekedésével kapcsolatban csökkent a bizakodók aránya, nem nőtt körükben az aggodalom a külső tényezők negatív hatásai miatt. A fenyegetések közül továbbra is az infláció hatásától tartanak a legtöbben (51%). Ezt követi a szakképzett munkaerő hiánya (48%), és a dobogó harmadik fokán közel azonos eredménnyel a makrogazdasági volatilitás (37%), a geopolitikai konfliktusok (36%) és a kiberkockázatok (35%) állnak; ezektől a vezetők legalább egyharmada tart, mint az eredményeiket jelentősen befolyásoló tényezőktől. Az általános félelemérzet alábbhagyni látszik; leginkább a makrogazdasági volatilitásnak és a geopolitikai konfliktusoknak való kitettség érzése csökkent, nem változott azonban tavaly óta a klímaváltozás hatásaitól és a kibertámadások okozta kockázatoktól való aggodalom a vállalatvezetők körében.

A vállalatok több mint fele (58%) áremelést, több mint harmaduk (36%) pedig létszámbővítést tervez erre az évre és érvényes maradt az a tavalyi állítás, miszerint  ha a a cégek a jelenlegi pályájukon haladnak tovább és nem változtatnak, 43 százalékuk tíz éven belül elveszíti életképességét.

Az értékteremtési képességükön az elmúlt öt év során a legtöbben új termékek és szolgáltatások fejlesztésével (54%) , technológiai képességek házon belüli kialakításával (32%),vagy külső forrásból történő bővítésével (44%) és stratégiai partnerségek kialakításával (47%) javítottak.

Miközben a vállalatok kétharmadánál évről évre történik pénzügyi és humán erőforrás- átcsoportosítás a fő üzleti tevékenységek között, nagyobb transzformációra a legtöbb cégnél eddig akkor került sor, ha az ügyfélpreferenciák (55%) vagy a technológia átalakultak (44%), a szabályozási környezet megváltozott (48%) vagy kisebb hatással olyan esetben, ha a versenytársak léptek (30%). A következő három évre a változást kikényszerítő tényezők erősebb hatását várják a vállalatvezetők.

Ebben az ökoszisztémában a szabályozási környezet kétarcú; a vállalatvezetők közel fele (48%) szerint a változást ösztönzi, több mint egyharmaduk (35%) ellenben úgy véli, akadályozza azt.Az átalakulás további gátjai a szervezeten belüli bürokrácia (20%), a munkatársak technológiai képességeinek hiánya (20%), valamint a korlátozott pénzügyi források (19%). 

A 2023-as év slágere a generatív mesterséges intelligencia volt. Sok szó esett róla, de az adatok alapján a vállalatok alig ötödének (18%) működésében játszott csak szerepet, és a vezetők 27%-a nyilatkozott úgy, hogy a technológiai stratégiájában már helyet kapott a generatív MI. Kivételt képez ez alól a technológia, média- és szórakoztatóipar, valamint távközlési iparág, ahol a generatív mesterséges intelligencia jóval előrébb jár, mint a többi iparágban; itt az elvárások és a félelmek szintje is magasabb az átlagosnál.

Míg a vállalati adaptáció aránya ilyen alacsony, a várakozások már a közeljövőre nézve is elég magasak a generatív mesterséges intelligencia átalakító szerepével kapcsolatban. A következő egy évben a vezetők fele számít arra, hogy a MI javítja a termékek vagy szolgáltatások minőségét (52%), illetve az érintettjei bizalmát a cége felé (45%), és növeli a munkaidő hatékonyságát (56%). A következő három évre a cégvezetők hat tizede úgy véli, hogy nem pusztán új készségeket követel majd meg a MI a munkatársaiktól (68%), hanem megváltoztatja majd az értékteremtés módját (60%) csakúgy, mint a verseny természetét az iparágukban (63%). 

Az elkövetkező öt évre a megkérdezettek négyötöde jósol hatékonyság-növekedést a munkaidőre vonatkozóan (86%), és kétharmaduk vár növekedést a profitabilitásban a MI-nak köszönhetően (68%).

Persze társulnak aggodalmak is a generatív mesterséges intelligencia szerepéhez, hatásaihoz: a vállalatvezetők közel háromnegyede (72%) egy éven belül az MI miatt növekvő kiberkockázatokat említett a felmérésben, öt éves távlatban még többen, 77 százaléknyian tartanak ettől. A vezérigazgatók 52 százaléka szerint az MI gerjeszti a téves információk terjedését már egy éven belül, öt éves távlatban már 71 % lát ilyen kockázatot. Vállalatuk hírnevét fenyegető kihívásokkal és a jogi kötelezettségek növekedésével számolnak a vezérigazgatók, jövőre 53%-uk tart ettől, 5 év távlatában pedig 62% várja ezen hatások erősödését. 

Idén a cégvezetők közül kevesebben nyilatkoztak arról a felmérésben, hogy külső körülmények hatásaitól féltik vállalatukat. Ez alól a klímaváltozás a kivétel, ennek negatív hatásaival ugyanannyian számolnak, mint tavaly. Bár mindez a vállalatvezetőknek csak mintegy tizedére (13%) igaz, túlnyomó többségük arról számolt be, hogy 2024-ben már elkezdték, vagy tervezik a klímatudatosabb működésre való átállást, és ellensúlyozzák az őket és ügyfeleiket közvetlenül érintő energiaválság hatásait. A legtöbben energiahatékonyságukat javítják (84%); új, klímabarát termékeket, szolgáltatásokat vagy technológiákat fejlesztenek (64%); vagy az ügyfelek klímaváltozással szembeni ellenállóképességét támogató megoldásokat dolgoznak ki (52%).

A vállalatok 47%-a megkezdte a munkatársak átképzését is, a pénzügyi tervezésbe pedig 40% már elkezdte belekalkulálni a klímakockázatokat.

Ugyanakkor a vállalatok 13 százaléka nem tekinti feladatának az általa okozott kibocsátás csökkentését, és meglepő módon az így válaszolók között az AI-jal kapcsolatban élenjáró telekommunikációs és szórakoztatóipari cégek aránya kimagasló.

Mi áll a dekarbonizáció útjában? Leginkább két tényező: a klímabarát beruházások alacsonyabb megtérülése (45%) és a szabályozás összetettsége (44%). A vállalatok 44%-ánál fogadtak el az elmúlt 12 hónapban alacsonyabb megtérülést egy klímabarát beruházás esetében, és ez az alacsonyabb érték döntően 6%pontnál kisebb különbség volt az átlagosan elvárt megtérüléshez képest.

Azt már láttuk, hogy a vezérigazgatók mindennapjait erőforrás-átcsoportosítások, technológiai és szabályozói változások, makrogazdasági adottságok, klíma- és kiberveszélyek, valamint transzformációs kényszerek alakítják, ráadásul olyan folyamatok mentén, ahol minden tíz percből átlagosan hét telik hasznosan. Mivel foglalkoznának ezeken túl a vállalatvezetők? Hol látják a saját beleszólásuk legégetőbb hiányát?

A magyar vállalatvezetők négyötöde több figyelmet kíván fordítani szervezete humánerőforrást érintő kérdéseinek megoldására (80%), azon belül pedig elsősorban a szervezeti kultúrára (94%), a munkáltatói márkára (66%) és a munkavállalóik megtartására (64%) fókuszálnának.

Emellett csaknem négyötödük (78%) a saját digitális készségeinek fejlesztését tartja fontosnak, (háromnegyedük a kollégáiét is), és 62%-uk közelebb kerülne a technológiai döntések meghozatalához: elsősorban a fejlesztésekkel felmerülő üzleti vagy szervezési kérdésekben (63%), valamint stratégiai partnerségek kialakításában (56%) vállalnának több szerepet.