Az önszámlázás kérdései az online számlaadat-szolgáltatás 2021-es szabályai tükrében
Tax & Legal Alert | PwC Magyarország | 2021. február 1.
Az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség 2021. január 4-től hatályos kiterjesztésével a Társaságoknak érdemes átgondolni többek között azt is, hogy részt vesznek-e olyan ügyletekben, melyekben vevőként külföldi partnerük megbízásából állítanak ki számlát, vagy fordítva, a külföldi üzleti partnerüket, vevőjüket ők bízzák meg számláik előállításával (önszámlázásos konstrukciók).
A 2021. január 4-től hatályos szabályozás lényege minden (néhány kivétellel), a magyar számlázási szabályok szerint kiállított számla bevonása az adatszolgáltatási körbe. Mivel a határon átnyúló ügyletek során már önmagában az önszámlázás ténye is befolyásolhatja, hogy mely tagállam számlázási szabályait kell alkalmazni a vizsgált tranzakcióra, így közvetetten azt is meghatározhatja, hogy a számlára kiterjed-e az adatszolgáltatási kötelezettség.
Olyan esetben például, ha a külföldi közösségi partner helyett a magyar vevő Társaság teljesíti belföldön az ügyletet terhelő adókötelezettségeket, a számlára a külföldi partner államának szabályai alkalmazandók, tehát az nem tartozik az online adatszolgáltatási körbe. (Példaként említve ilyen ügylet valósul meg, ha magyar adóalany német szállítótól rendel meg fel- és összeszereléssel járó termékértékesítést vagy akár egy marketing szolgáltatást.) Ugyanakkor, ha önszámlázás keretében a belföldi Társaság állítja ki a számlát ugyanerről az ügyletről, az már az új szabályozás értelmében az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozik. Ez esetben kérdés, hogy valóban ez volt-e a jogszabályalkotó célja, hogy adatszolgáltatási kötelezettség alá vonjon olyan számlákat is, amelyeknél a számlakiállításra kötelezett/szállító olyan külföldi adóalany, akinek egyébként belföldön egyéb adókötelezettsége nincsen. Ezzel kapcsolatban érdemes tisztázni, hogy önszámlázás esetén is a számla adatairól teljesítendő adatszolgáltatás kötelezettje a számla kibocsátására kötelezett (vagyis a termékértékesítő, szolgáltatást nyújtó) adóalany. Technikailag ebben az esetben is csak úgy teljesülnek a jogszabályi előírások, ha a vevő által használt számlázó program teljesíti az adatszolgáltatást, manuális beavatkozás nélkül. Ugyanakkor az adatszolgáltatáshoz a vevő a szállító által igényelt és kapott technikai azonosítót használja, ezt a szállító bocsátja rendelkezésére. Az azonosítót azonban csak magyar adóalany igényelheti, így a tárgyalt esetben az adatszolgáltatás technikai kivitelezhetősége is komoly kérdéseket vet fel. A meghatalmazott magyar vevőnek azért is érdemes átgondolni ennek a szabálynak a gyakorlati alkalmazhatóságát, mivel a számlakibocsátáshoz fűződő kötelezettségek, így a megfelelő adatszolgáltatás teljesítéséért is a meghatalmazottat egyetemleges felelősség terheli a szállítóval együtt.
Az előző esetet megfordítva, ha magyar Társaság teljesít a Közösség más tagállamában ügyletet (szolgáltatást, termékértékesítést), azt - a belföldi szabályok hatályán kívüli ügyletként - a bevallásában szerepeltetni kell, és az arról kiállított számla is bevonódik az új adatszolgáltatási körbe. Azonban, ha önszámlázásban állapodnak meg a felek, a jogszabályból kiolvashatóan az adatszolgáltatási kötelezettség mégsem érinti az ugyanezen ügyletről kiállított számlát. Például, ha egy magyar Társaság értékesít más tagálami adóalany-kereskedő részére gázt Közösség területén levő földgázrendszeren keresztül és a felek önszámlázásban állapodnak meg, a számla kikerülhet az adatszolgáltatási körből. Itt szintén felmerül egy kérdés, hogy ez a szabály összhangban van-e a teljeskörű adatszolgáltatás elvével, illetve annak nem titkolt egyik céljával, az áfabevallás-kiajánlás előkészítésével.
Az önszámlázásnál a fentieken túl számos olyan eset is létezhet, amikor a külföldi vevő állítja elő a magyar Társaság megbízásából, annak nevében a számlát a magyar számlázási szabályok alkalmazásával. Közösségi adómentes értékesítéseknél gyakran találkozhatunk például ilyen megoldással. Az említett esetekben is igaz, hogy technikailag a külföldi vevő számlázó programjának - amelyben a számla generálódik - kell az adatszolgáltatást teljesítenie a belföldi Társaság azonosítóját használva. Ugyanakkor az adatszolgáltatás megfelelő teljesítéséért a felelősség a számlakiállításra kötelezett magyar Társaságot terheli, a megbízott egyetemleges felelőssége mellett. A magyar Társaságnak tehát figyelni kell a külföldi adóalany által teljesített adatszolgáltatás minőségére, ugyanis a nem megfelelő adatszolgáltatás esetén felmerülő szankciókkal feltehetőleg a magyar adóalanynak kell majd számolni.
A fentiek tükrében az önszámlázást alkalmazó ügyletekben résztvevő Társaságoknak érdemes áttekinteni, hogy milyen módon képesek az új számla-adatszolgáltatási követelményeknek eleget tenni az önszámlázással kiállított számlák tekintetében is.
Ha a fentiekkel kapcsolatban bármilyen további kérdésük merülne fel, forduljanak bizalommal szakértőinkhez:
