Kötelező partnerellenőrzés a közvetett vámjogi képviselők számára

Változások az import áfa levonási jog közvetett vámjogi képviselők számára történő engedményezésének feltételrendszerében 2025. március 1-től: Mit jelent ez az importőrök és a közvetett vámjogi képviselőik számára? 

2025. március 1-jétől jelentős változások léptek életbe a magyar áfatörvényben, amelyben különösen az importőrök és a közvetett vámjogi képviselők érintettek. Az új rendelkezések lényegesen átalakítják az importőrök és képviselőik felelősségi köreit és adminisztratív terheit. 

Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb változásokat. 

Amennyiben az áruk szabad forgalomba bocsátása – amely során a nem közösségi áru közösségi áruvá válik, és amelyet követően az szabadon felhasználható és forgalmazható - Magyarországon történik, a termék importja esetében az adót az importáló fizeti. Alapesetben az import vámkezelés tekintetében az importőr maga jár el a vámhatóság előtt. Azonban a magyar szabályozás lehetőséget teremt arra, hogy az importőr vámjogi képviselőt bízzon meg a vámeljárások során felmerülő kötelezettségek teljesítésére azáltal, hogy a képviselő az importáló nevében és javára (közvetlen képviselet); vagy a saját nevében, de az importőr érdekében járhasson el (közvetett képviselet).  

Közvetett vámjogi képviselet 

Amennyiben a termék importja során a vámeljárásban az importáló helyett annak közvetett vámjogi képviselője jár el, az import áfát a közvetett vámjogi képviselőnek kell megfizetnie. Fontos azonban megjegyezni, hogy amellett, hogy az import áfafizetési kötelezett a képviselő lesz, a levonási jog nem feltétlenül őt illeti meg. 

A levonási jogot alapvetően az importőr gyakorolja, azonban lehetősége van az importáfa levonási jog engedményezésére, amennyiben mind az importőr, mind pedig a közvetett vámjogi képviselő megfelelnek az áfatörvényben foglalt feltételeknek. 

Az áfatörvény 2025. március 1-je előtt hatályos rendelkezései szerint az alábbi feltételeknek kellett megfelelni a levonási jog engedményezéséhez: 

• az importálót az adólevonási jog keletkezésekor és azt követően az adólevonási jog korlátozás nélkül megilleti, 

• ezen feltétel teljesüléséről az importáló nyilatkozik vámjogi képviselőjének. 

2025. március 1-jétől azonban további feltételeknek kell megfelelniük mind az importőröknek, mind a közvetett vámjogi képviselőknek az engedményezés tekintetében. 

Importőrökre vonatkozó változások: 

Az importőrökre vonatkozóan két lényeges kérdés változott a korábbi szabályozáshoz képest. Az egyik változás az importálónak a bevallási kötelezettség teljesítésének gyakoriságát érinti, amely szerint az importálónak azt már havi gyakorisággal szükséges teljesítenie, és ezt a tényt nyilatkozatban kell közölnie a közvetett vámjogi képviselőjével. A másik változás az importőr adózói minősítésével kapcsolatban került bevezetésre, amely szerint az engedményezés során az alábbiakat kell figyelembe venni: 

• ha az importőr kockázatos adózó, akkor az importáfa levonási jog nem engedményezhető a közvetett vámjogi képviselőre; 

• ha az importőr nem minősül sem kockázatos, sem pedig megbízható adózónak (normál adózói minősítés), akkor az áfalevonási jog engedményezése akkor lehetséges, ha az importőr tekintetében nem merül fel adókockázat a közvetett vámjogi képviselő által lefolytatott partnerellenőrzés során; 

• ha az importőr megbízható adózó, akkor az importáfa levonási joga szabadon engedményezhető. Ekkor a közvetett képviselőnek nem kell partnerellenőrzést lefolytatni az importőr vonatkozásában. 

Abban az esetben, ha az importőr rendelkezik importáfa önadózói engedéllyel, a fentiekben felsorolt új feltételek teljesülésétől függetlenül engedményezheti az importáfa levonási jogát a közvetett vámjogi képviselőre. 

Közvetett vámjogi képviselőkre vonatkozó változások: 

A jogszabályváltozás nem csak az importőrök tekintetében fogalmazott meg új szabályokat az engedményezés kapcsán, hanem a közvetett vámjogi képviselők vonatkozásában is, melyek az alábbiak: 

• az importőr által engedményezett levonási jogot – az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeitől függetlenül – abban az esetben gyakorolhatja, ha a levonási jog gyakorlásának időpontjában megbízható adózónak minősül; és 

• partnerellenőrzést kell végeznie azon importőrök vonatkozásában, akik a közvetett vámjogi képviselet ellátására vonatkozó szerződés megkötésének időpontjában vagy a levonási jog keletkezésének időpontját magában foglaló adó-megállapítási időszakban nem minősülnek megbízható adózónak és nem rendelkeznek import önadózói engedéllyel. 

 Tehát amennyiben az importőr megbízható adózónak minősül vagy importáfa önadózói engedéllyel rendelkezik, a közvetett vámjogi képviselőnek nem szükséges partnerellenőrzést végezni ezen importőrök vonatkozásában. 

• az elvégzett partnerellenőrzésről adatszolgáltatási kötelezettsége van a NAV felé; 

• az áfabevallásában kiegészítő nyilatkozatot kell tenni. 

Partnerellenőrzés: Mire kell figyelni? 

A partnerellenőrzés alapos körültekintést igénylő eljárás, melynek módszerét, valamint tartalmát illetően nincs egy egységes, taxatív felsorolás. A közvetett vámjogi képviselő felelőssége, hogy a partnerellenőrzést mind objektív, mind szubjektív adatok és információk alapján elvégezze, valamint meghatározza annak terjedelmét és mélységét. 

A NAV a honlapján közzétett egy útmutatót a közvetett vámjogi képviselők számára bevezetett partnerellenőrzés szempontjairól, amelyben irányadó jelleggel különböző adatforrások felhasználását javasolja. A közvetett vámjogi képviselőknek a nyilvánosan elérhető információk (például cégnyilvántartás adatai, térképszolgáltatások), a NAV nyilvános adatbázisai (például közzétételi listák, megbízható adózók adatbázisa, köztartozásmentes adózói adatbázis), és a partnertől bekért adatok felhasználásával kell elvégezni az ellenőrzést. A NAV továbbá lehetőséget biztosít arra is, hogy a közvetett vámjogi képviselők a partnerellenőrzés elvégzéséhez elektronikus kérelem útján, a NAV Ügyfélportálon keresztül adatot kérjenek az importálóra vonatkozó nem nyilvános adatokról (például áfabevallás gyakorisága, adózói minősítés, hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos információk, adóhatósági fekete listán való szereplés). Fontos megjegyezni, hogy ezen információk adótitoknak minősülnek, és az importáló nem nyilvános adataira vonatkozó adatkérés kizárólag az importőrnek az adatok átadásáról szóló írásbeli hozzájárulásával kérelmezhető a NAV-tól! 

Amennyiben a partnerellenőrzés eredménye alapján a közvetett vámjogi képviselő úgy értékeli, hogy nem merül fel adókockázat az átvilágított importőr vonatkozásában, akkor gyakorolhatja a levonási jogot az importőr helyett. 

Fontos megjegyezni, hogy a NAV megtartja a jogot, hogy  megtagadja a közvetett vámjogi képviselő levonási jogát, ha egy adóellenőrzés keretében azt állapítja meg, hogy a partnerellenőrzés során a közvetett vámjogi képviselő nem kellő körültekintéssel járt el és bizonyítja, hogy a képviselő tudta, illetve tudhatta volna, hogy adókockázattal érintett az ügylet, amiben közreműködik.  

A fentiek okán javasolt, hogy a közvetett vámjogi képviselők a lehető legszélesebb körben vizsgálják az importőröket, különösképp az adókockázati szempontokra. Tekintettel arra, hogy az ehhez szükséges adatok összegyűjtése és értékelése jelentős adminisztrációs terhet ró a képviselőkre, ezért ennek enyhítése érdekében érdemes megfontolni az adatgyűjtési folyamatok automatizálását és korszerű megoldások alkalmazását. 

Mikor és milyen gyakorisággal szükséges elvégezni a partnerellenőrzést? 

A közvetett vámjogi képviselőnek a partnerellenőrzést a képviselet ellátására vonatkozó szerződés megkötését megelőzően, és ezt követően - ha ugyanezen importáló képviseletében több importálás történik - havi rendszerességgel, a hónap utolsó napjáig kell elvégeznie. Amennyiben az adott hónapban nem történt importálás az adott partner vonatkozásában, nem kell a partnerellenőrzést elvégezni. 

Mi a teendő, ha az importőrrel szemben adókockázat merül fel? 

A NAV tájékoztatása szerint adókockázatnak minősül többek között, ha az importőrnek nincs bejelentett képviselője, törölték az adószámát, végrehajtási eljárás alatt áll, vagy ha az utolsó adóhatósági ellenőrzése meghiúsult. Azonban fontos megjegyezni, hogy ha akár ezen feltételek valamelyikének ellenkezője is igaznak bizonyul, még nem garantált a kockázat kizárása, hiszen a képviselőknek valamennyi rendelkezésre álló adatot egyenként és együttesen is értékelniük szükséges. 

Ha azonban a partnerellenőrzés keretében rendelkezésre álló adatok értékelésével megállapítható, hogy az importálóval szemben adókockázat merül fel, a közvetett vámjogi képviselő nem vonhatja le a termékimportnál keletkező adót. Megjegyezzük azonban, hogy a partnerellenőrzés eredménye a közvetett vámjogi képviselet ellátását nem befolyásolja, annak kizárólag a levonási jog engedményezésére van befolyása. 

Hogyan és milyen adatot kell az adóhatóságnak szolgáltatni? 

A partnerellenőrzés elvégzéséről, valamint annak eredményéről a képviselőknek elektronikus úton az alábbi határidők betartásával szükséges adatot szolgáltatniuk az adóhatóságnak: 

• a szerződéskötést megelőzően elvégzett partnerellenőrzés eredményéről legkésőbb a képviseletre vonatkozó szerződés megkötéséig; 

• az ismétlődő importoknál a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig. 

A képviselők az adatszolgáltatási kötelezettségüket a NAV Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásában (ONYA) a KVKPELL jelű, „Adatszolgáltatás az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 129. §-a szerinti partnerellenőrzés eredményeiről” elnevezésű nyomtatványon teljesíthetik. 

Amennyiben a képviselő elmulasztja az adatszolgáltatást, akkor az adólevonási jogot csakis az importáló gyakorolhatja - a törvényi feltételek fennállása esetén - figyelemmel arra, hogy az adatszolgáltatás az adólevonási jog engedményezésének feltétele. 

A partnerellenőrzéssel kapcsolatos adatszolgáltatáson túl a közvetett vámjogi képviselőknek kiegészítő nyilatkozatot is kell tenniük áfabevallásaikban az áfalevonási jog gyakorlásának engedményezéséről, valamint a vámkezelési adatokról a bevallás 70-71. soraiban és az új 2565A-03-as lapon. 

Mi a teendő amennyiben a korábban engedményezett importáfa levonási jog tekintetében az új feltételek nem teljesülnek? 

Mivel az importáfa levonási joga csak a törvényi feltételek fennállása esetén engedményezhető, ebben az esetben a közvetett vámjogi képviselő március 1-jét követően nem élhet ezzel a joggal (az áfafizetési kötelezettség azonban továbbra is a képviselőnél marad). Ha az importőr az új szabályozás hatályba lépése előtt már engedményezte az importáfát - mert a korábbi szabályozás szerint a feltételeknek megfelelt -, azonban március 1-jétől mégsem jogosult annak engedményezésére, a lehetséges jogviták elkerülése érdekében javasolt a szerződésben rendezni a felelősségi kérdéseket, valamint az importáfa-fizetési kötelezettséget. 

 Hogyan tud segíteni a PwC? 

A partnerek ellenőrzése már régóta az adóhatóság kiemelt fókuszában áll. A beszállítói láncok ellenőrzése során az adóhatóság célja az adócsalások felderítése és a szabályok betartásának biztosítása. 

A PwC által kifejlesztett PwC Intelligent Risk Monitoring Platform egy olyan felhőalapú megoldást, amely képes egy társaság már meglévő és leendő magyar partnereinek több mint 80 kockázati szemponton alapuló ellenőrzését automatizált és egyszerű formában elvégezni. A PwC megoldásának segítségével a NAV által megkövetelt ellenőrzési szempontok alapján, igazolható módon, automatizált formában lehetővé válik mind a leendő partnerek ellenőrzése a szerződéskötési folyamat, mind pedig a már meglévő partnerek ellenőrzése a szerződéses kapcsolat fennállása alatt. 

Az ellenőrzés során figyelembe vett kockázati szempontok/paraméterek a PwC általános forgalmi adóval foglalkozó kollégáinak szakértelmén, évtizedes tapasztalatán, az irányadó adóhatósági és bírósági gyakorlaton alapulnak. 

Amennyiben felkeltettük érdeklődését, keresse szakértőinket bizalommal.