Javuló tendenciák vagy alábecsült veszélyek?

A gazdasági bűnözés helyzete Magyarországon és világszerte

A gazdasági bűnözés továbbra is komoly kihívást jelent a vállalatok számára világszerte – derül ki a PwC kétévente végzett globális és magyar gazdasági bűnözést feltérképező kutatásából. A felmérés szerint Magyarországon a gazdasági bűncselekmények előfordulása kis mértékben, 1%-kal csökkent a legutóbbi eredményekhez képest, míg az elmúlt hét évet nézve a visszaélések előfordulása 5%-os csökkenést mutat. A gazdasági bűnözés a kutatás alapján nemcsak hazánkban, de a régióban (1%-os csökkenés) és globálisan (5%-os csökkenés) is visszaesett. A számok azonban valójában aggasztó tendenciára hívják fel a figyelmet: a gazdasági bűnözés jelentős változáson megy át, amellyel a felderítési és ellenőrzési programok nem képesek lépést tartani.

„A jelentősen változó gazdasági és technológiai környezetben, új üzleti modellek megjelenésével együtt a visszaéléseknek is egyre bonyolultabb és sokrétűbb formájára kell számítanunk. A magyarországi eredmények a globális és régiós eredményeknél is optimistább képet festenek a visszaélések előfordulásáról. Ez arra vezethető vissza, hogy a vállalatok bizonyos esetekben nincsenek is tisztában az őket ért támadásokkal, illetve sok esetben túlzott bizalommal vannak a lefektetett kontrollkörnyezetük megfelelőségével kapcsolatban” – hangsúlyozza Hurton Tibor, a PwC Magyarország csalásfelderítéssel foglalkozó csoportjának menedzsere.

Magyarországon az öt leggyakrabban előforduló gazdasági bűncselekmény a hűtlen kezelés (46%), a korrupció és vesztegetés (38%), az adócsalás (21%), a számítógépes bűnözés (17%), valamint a közbeszerzési csalások (17%). Hazánkban hagyományosan a hűtlen kezelés a gazdasági bűncselekmények legelterjedtebb formája, azonban ez egyben a legkönnyebben felderíthető gazdasági bűncselekmény is, így nem meglepő, hogy évek óta listavezető.

A csalásokért főként belső (46%) és csak kisebb részben külső elkövetők tehetők felelőssé (33%). A régiós válaszok összesítése alapján a potenciális belső elkövető jellemzően 31-40 év közötti, diplomás férfi, aki már 3-5 éve dolgozik a vállalatnál junior vagy középvezetői szinten. A külső elkövetők pedig jellemzően a vevők vagy a fogyasztók közül kerülnek ki.

Számítógépes bűnözés

A gazdasági bűncselekményt elszenvedő magyarországi válaszadók csak kevesebb, mint egyötöde (17%) nyilatkozott úgy, hogy számítógépes bűnözés áldozata lett. Ez kevesebb mint a régiós átlag ( 22%) és messze alulmarad a globális átlagtól (32%), így feltételezhetjük, hogy a magyar cégek egy része tudtán kívül válhatott számítógépes bűncselekmény áldozatává.

A felmérés egyik legfontosabb tanulsága a számítógépes bűnözés megítélésében bekövetkezett változás, miszerint ez már nemcsak az informatikát érintő, hanem a szélesebb üzleti tevékenységre is kiterjedő alapvető probléma. A gyors technológiai változás következtében ugyanis az ilyen jellegű bűncselekmények kockázata már nem csupán a számítógépekre terjednek ki, hanem a mobil és a felhőhöz kapcsolódó digitális eszközökre is. Ennek ellenére Magyarországon a válaszadók 55%-a véli úgy, hogy a számítógépes bűnözés kockázata változatlan. A PwC szakértői szerint ez azt a veszélyt hordozza magában, hogy a magyar vállalatok alábecsülik a számítógépes bűnözés fenyegetéseit, ugyanakkor a megkérdezett vállalatok felét már legalább 50 000 dollár vagy ezt meghaladó veszteség érte.

„A válaszadók egybehangzó véleménye szerint a vállalatoknak a pénzügyi veszteség mellett egyéb járulékos kára is keletkezik, például az üzletmenet megzavarásából, a korrekciós intézkedésekből, a nyomozati és megelőzési tevékenységből, a bírságok kiszabásából és a perköltségekből adódóan. Nem beszélve a morálra és a vállalat jó hírnevére gyakorolt negatív hatásról, amely jelentősen és hosszú távon befolyásolja az üzleti teljesítményt. Ezek a károk természetesen nem mindig számszerűsíthetők, és idővel messze túlnőhetnek a rövid távú pénzügyi veszteségen”- teszi hozzá Polacsek Csaba, a PwC Magyarország pénzügyi és tranzakciós csoportjának igazgatója.

Felderítési módszerek

Pozitív eredmény az elmúlt évekhez képest, hogy egyre több csalásra derül fény a különböző megoldások segítségével. A magyarországi válaszadók 42%-a mondta, hogy a cégénél bekövetkezett csalást vállalati ellenőrzési mechanizmus segítségével leplezték le (a régióban ez az arány 54%, míg globálisan 47%). Azonban így is minden ötödik csalás (21%) oly módon derül ki, amelyre a vállalat vezetésének nincs hatása.

 „A visszaélések gyors felderítése kulcsfontosságú a vállalatokat esetlegesen ért veszteségek minimalizálása érdekében. A technológiai fejlődéssel együtt a vállalatok rendelkezésére állnak új eszközök is a visszaélések felderítésére és a kockázatok csökkentésére. Ilyenek lehetnek a kockázat alapú átvilágítások, fókuszált visszaélés és korrupciós kockázatvizsgálatok, intelligens megfigyelő rendszerek, anonim bejelentéseket kezelő rendszerek valamint az átfogó visszaélés-megelőző rendszerek” – magyarázza Polacsek Csaba.

Etikai és megfelelési programok

Szintén pozitív tendencia, hogy a felmérésben résztvevők 81%-a rendelkezik formális etikai és megfelelési programmal, ami többnyire megegyezik a régiós és a globális átlaggal (82%). A megkérdezettek 76% továbbá úgy véli, hogy etikai kódexük lefedi a kulcsfontosságú kockázati és szabályozási területeket. 88%-uk szerint a vállalati értékeket világosan megfogalmazták és a munkavállalók ismerik azokat. A vállalatok 60%-a rendszeres oktatást is tart etikai kódexével kapcsolatban. Ez a viszonylag magas arány némi optimizmusra adhat okot.

„Compliance területen azonban még mindig van hova fejlődniük a vállalatoknak. Érdemes szem előtt tartani, hogy a compliance funkció ugyan nem termel profitot, de a vállalatot fenyegető kockázatok felmérésén és kezelésén keresztül képes azt megóvni a nagyobb veszteségektől. A compliance vállalaton belüli sikerességéhez nagymértékben hozzájárul, ha a munkavállalók minél szélesebb körét bevonják már a megvalósítás fázisában” – mondja Hurton Tibor.