Szabó István: Az MI térnyerésére nem készülhet eleget a jó cégvezető, de próbálkozhat vele

A PwC legutóbbi globális vezérigazgatói felmérésének eredményei egyértelművé tették: a vezetők jelentős százaléka (45 százalék) aggódik vállalkozása hosszú távú fennmaradása miatt. A körülöttünk egyre gyorsabb sebességgel változó világ egyetlen szereplőt sem hagy érintetlenül. A világgazdasági és politikai kockázatok mellett – és velük összefüggésben – az új technológiák térnyerését sem lehet figyelmen kívül hagyni.

Már elkezdtük széles körben megismerni, de még nehezen jósoljuk meg a hosszú távú hatásait a generatív mesterséges intelligencia (MI) robbanásszerű fejlődésének. Az MI térnyerése olyan trendnek tűnik, mint anno az elektromos áram elterjedése volt: amikor az ára jelentős mértékben csökkent, az élet minden területén meg tudott jelenni drasztikusan megváltoztatva a világunkat. Az MI is mindenütt ott lesz, akárcsak az elektromos áram: a mesterséges intelligenciával felszerelt elektromos fogkefe már most piaci valóság.

Vállalatok vezetőinek szükséges szervezeti szinten beazonosítani azokat a stratégiai területeket, ahol az MI

• átvesz egyes folyamatokat a már meglévő szabályrendszerek követésével (például a Gmail egy webshopból érkező hírlevelet mindig a promóciós kategóriába tesz);
• automatizáltan feltérképez folyamatokat és próbál új következtetések levonásával új döntési lehetőségeket feltárni, de a végső döntést az embernél hagyja (például a streaming szolgáltatók a filmnézési szokásaink alapján ajánlanak új filmeket);
• kiváltja az emberi faktort és autonóm módon teljes folyamatokat fed le, valamint hoz meg kritikus döntéseket az emberi beavatkozás igénye nélkül (például az önvezető autók).

A jelenlegi trendek még az első két változat mentén haladnak, ugyanakkor kétség sem férhet hozzá, hogy az erre specializált vállalatok már megtették a lépéseket az utolsó szintű érettség irányába is.

Ebben a transzformatív folyamatban kulcsszerep jut a vállalati vezetőknek: saját területükön létre kell hozniuk azokat a belső keretrendszereket, melyek segíteni tudják a vállalatuk gyors adaptációs képességét, a munkavállalói képességek és készségek fejlesztését, valamint a generatív MI által megjelent kockázatokat is kezelni tudják.

A PwC szakértőjeként úgy látom, öt szempontot minden vezetőnek érdemes követnie:

• Az MI és a belőle eredő adaptációs képesség a stratégiaalkotás szerves eleme kell, hogy legyen. Minden más esetben az MI használata egy-egy szakterületre szűkül, elszigetelt próbálkozás marad azzal a kockázattal, hogy az általa szerzett hatékonyságnövekedés nem jelenik meg a szervezet életében; extrém esetekben akár kiberbiztonsági kockázatot is okozhat a koordináció hiánya.
• Mindenképpen fontos a vállalati adatvagyon felmérése, minőségének az ellenőrzése – a generatív mesterséges intelligencia esetében is igaz, hogy csak annyira tud jó lenni a rendszer, amennyire az abba bekerülő adatok minősége lehetővé teszi. Mivel az MI a vállalati adat- és tudásvagyont felhasználva tanul, minden téves vagy ellentmondást tartalmazó adat téves következtetéseket fog eredményezni.
• Fel kell tárni azokat a vállalati funkciókat, ahol a generatív mesterséges intelligencia gyorsan és könnyen tud értéket teremteni (ez hozzájárul ahhoz is, hogy a munkavállalók jobban elfogadják az új módszereket).
• Időt és energiát kell fektetni a munkavállalók képzésébe – valószínűleg olyan munkakörök fognak a következő években megjelenni, amelyekről ma még nem is tudunk semmit –, bizonyos munkakörök pedig el fognak tűnni. A hosszú távú siker titka, hogy a szervezet munkavállalói alkalmazkodni tudjanak a változásokhoz; felismerjék a generatív mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségeket, de kritikusan tudják kezelni az általa nyújtott információkat.
• Maguknak a vezetőknek kell a változás élére állniuk. Idetartozik az is, hogy saját szerepkörüket részben vagy egészben új alapokra helyezzék.

Nem lesz elég a korábbi mintákat követve a hagyományos menedzsment feladatkörök vonzáskörzetében maradni. Elsősorban arra kell a vezetőnek időt szánnia, hogy olyan alapvető kérdésekről tudjon dönteni, mint, 1) mikor és 2) milyen mértékben használjon a vállalat egy bizonyos technológiát, 3) milyen esetben segítse vagy váltsa ki az emberi faktort, illetve 4) hogyan tudja a technológia segítségével új alapokra helyezni az alapvető vállalati funkciókat.

A vezetőkre mindenképp komoly feladat fog hárulni abban, hogy a munkavállalók kreativitását, tudását és sokszínű tapasztalatát össze tudják hangolni. Az emberi faktort – minden jelentőségével és esendőségével – nem tudják helyettesíteni az algoritmusok.

A munkavégzés formájának ilyen mértékű megváltozásában a legnagyobb kihívás az lesz, hogy a vezetők miként tudják összhangba hozni a generatív MI, valamint általánosságban a mesterséges intelligencia állandó jelenlétét és a munkavállalók korlátozott idejét. Kérdés az is, hogy a vezetők milyen együttműködésekkel tudják segíteni a munkavállalókat, hogy saját szerepüket újraértelmezhessék akár szervezeten belül, vagy azon túl is.