A hallgatók igényei megváltoztak. Digitális bennszülöttként minden eddiginél szorosabban kapcsolódnak az online térhez - személyre szabott tartalmakat, digitális megoldásokat és a karrierlehetőségek szempontjából releváns tanulási eredményeket keresnek. A pandémiás helyzet ugyan felgyorsította az átállást a digitális csatornákra, ám a felsőoktatási intézmények által kínált digitális szolgáltatások minősége jelentősen elmarad a hallgatók globális szolgáltatókon érlelt igényeitől. Jelenleg nem az oktatás digitális újrafeltalálása, hanem csupán az eddigi elavult - jellemzően frontális oktatás - digitális térbe helyezése történik. A 20. századi tartalom és módszertan egyszerű digitális térbe történő kényszerítése nem vezet a 21. század által elvárt tanulási eredményekhez.
A munkaerőpiacon szükséges kompetenciák is folyamatos változásban vannak. A hallgatóknak meg kell szerezniük a munkaerőpiac számára releváns készségeket és késznek kell lenniük azok folyamatos fejlesztésére a karrierjük során. Jelenleg az alkalmazottak készségei a szervezeti növekedés kulcsát jelentő tényezők. A PwC Vezérigazgatói Felmérése is azt mutatja évről évre, hogy az alkalmazottak továbbképzése és a megfelelő készségekkel rendelkező alkalmazottak vonzása állandó kihívást jelent a vezetők számára. A trendet tovább erősíti az automatizáció és a mesterséges intelligencia rohamos terjedése.
Vagyis a felsőoktatási piac visszavonhatatlanul megváltozott, új gondolkodásmódra van szükség.
A felsőoktatási intézményeknek alkalmazkodniuk kell a változásokhoz. A Microsoft által kidolgozott Education Transformation Framework keretrendszert a PwC Magyarország és a Microsoft Magyarország közösen dolgozta ki a közép-európai felsőoktatás kontextusára. A keretrendszer így egyrészt egy megragadható víziót ad, másrészt egy eszközként használható a digitális transzformáció holisztikus tervezéséhez.
Rövid távon a javasolt lépések végrehajtása segít megvédeni és növelni a bevételeket, optimalizálni a költségeket. Hosszú távon pedig a felsőoktatási intézmények intelligens, biztonságos és agilis működését támogatja, amely hallgatói élményt nyújt és biztosítja a munkaerőpiaci sikerességet, stabil prosperitást eredményezve a változó környezetben.
A keretrendszer praktikus, a gyakorlatban is releváns javaslatokat nyújt a felsőoktatás négy fő pillére,
A felsőoktatás középpontjában a hallgatók állnak. A felsőoktatási intézmények elsődleges feladata, hogy támogassák a hallgatókat abban, hogy kiteljesítsék lehetőségeiket és készen álljanak az egész életen át tartó tanulásra egy változékony, bizonytalan és összetett világban. Ezért az átalakulási folyamatban a hallgató érdekeit kell a középpontba helyezni.
Gondolatban helyezze magát a hallgató szerepébe. Milyennek találja az intézményét az ő szemszögéből?
A hallgatói életút és élmény újragondolásához és a személyre szabott digitális életút megalkotásához meg kell érteni, hogy a diákok mire vágynak és mire van szükségük, mi biztosítja számukra a sikerességet.
Az intézményi szolgáltatások személyre szabott átalakításával, összehangolásával, így a digitális hallgatói életút létrehozásával az alábbi pozitív változások várhatóak:
A felsőoktatási intézmény sikeressége az oktatók és kutatók kiválóságán áll vagy bukik.
Ezért fontos, hogy a felsőoktatási intézmények integrált, személyre szabott és támogató digitális karrierutat biztosítsanak oktatóik számára. Azok az oktatók, akik megkapják a szükséges támogatást a szakmai fejlődési lehetőségek és az intézményi szolgáltatások révén, gyakran motiváltabbak egy olyan kultúra felépítésében, amely támogatja a hallgatókat lehetőségeik maradéktalan megragadásában és teljesítésében. Ezért egy digitálisan támogatott oktatói életút létrehozására van szükség.
Az oktatók számára létrehozott vonzó és támogatott karrierút az alábbi előnyökkel jár:
Az oktatásmódszertan átalakítása döntő fontosságú a felsőoktatási intézmények számára, hogy lépést tarthassanak a globális világ változásaival. Az újragondolt tanításnak és tanulásnak
kell lennie.
A 21. századi oktatásmódszertannak a munkáltatók által elvárt olyan képességek elsajátítására kell felkészítenie a hallgatókat, mint a problémamegoldás, a kritikus gondolkodás, az együttműködésre való képesség, az innovativitásra való nyitottság, a szociális és érzelmi intelligencia, és a digitális írástudás. Ezen kompetenciák elsajátításával a hallgatók akár negyven év múltán is sikeres munkavállalók lehetnek.
E komplex fejlesztést kooperatív, projektalapú képzésekben, és azokat kiegészítő molekuláris adaptív online tanulással lehet megvalósítani.
A kutatás felfedezésekhez, az innováció pedig új megoldásokhoz vezet. Mindennek a tanítási és tanulási folyamatba való beépítése eredményezi a felsőoktatási intézmények kiválóságát.
Napjainkban az exponenciális technológiai fejlődés arra kényszeríti az intézményeket, hogy fejlesszék kutatóik digitális készségeit, a digitális kutatási módszertanokat minden területen alkalmazzák és megújítsák, valamint proaktívan irányítsák és figyelemmel kísérjék a stratégiai területek kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét.
Amit az intézmények tehentek a kutatás-fejlesztés és az innováció fellendítése érdekében:
Az intézményeknek nem digitális stratégiákra van szüksége, sokkal inkább olyan stratégiára, amelyet a digitalizáció minden területen átsző, és a digitális transzformáció csupán eszközként jelenik meg az intézményi működés hatékonyabbá tételében.
A hallgatók és az oktatók igényeinek kielégítése érdekében a felsőoktatási intézményeknek rugalmas, alkalmazkodásra képes környezetben kell minőségi szolgáltatásokat nyújtaniuk. Ehhez az intézmény valamennyi szereplőjének bevonása szükséges, hogy megértsék működési és infrastrukturális igényeiket, és megalkossanak egy jövőbemutató tervet.
A terv elkészítésének néhány módja:
A felsőoktatás feladata a hallgatók felkészítése a digitális, kiszámíthatatlan, de fenntarthatósági kihívásokban bővelkedő jövőre. Mindezért a ma hallgatóiból kooperációra, komplex problémamegoldásra, proaktivitásra, kritikai gondolkodásra képes és kész, érzelmi intelligenciával rendelkező felelős értelmiségieket szükséges képezni. Ennek élményszerű biztosításához a felsőoktatási intézmények működésében mély transzformációra van szükség.
A bemutatott keretrendszer célja az intézményi átalakulás támogatása, inspiráció és megragadható praktikus lépések biztosítása az intézményi transzformációhoz. Építsük együtt a felsőoktatás jövőjét!