Elfogadták a 2025-ös adócsomagot

November 28-án megjelentek a Magyar Közlönyben az adótörvényeket érintő módosítások

1. A kedvezmények korlátozása

Az elfogadott törvény szerint a családi kedvezményt, az első házasok, valamint a 25 év alattiak kedvezményét a jövőben csak magyar állampolgárok, az EGT-államok állampolgárai és az ukrán, illetve szerb állampolgárok vehetik igénybe. Így például a Magyarországon élő török vagy kínai állampolgárok nem lesznek jogosultak ezekre a kedvezményekre.

2. Fiatalok lakhatási támogatása

A munkáltatók a 35. életévét be nem töltött munkavállalójuknak évi 1,8 millió forintig adhatnak támogatást lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy lakáscélú hitel törlesztéséhez. A magánszemély a munkáltatónak köteles bemutatni a lakhatási támogatás igénybevételének alapjául szolgáló bérleti vagy hitelszerződést. Fontos, hogy a fenti összeghatárig a munkáltató 28%, felette pedig 33,04%-os közterhet fizet, azaz az adóterhek az értékhatárt meghaladó juttatások esetében is kedvezőbbek a munkabér terheinél. E juttatás részletszabályait egy új kormányrendelet fogja tartalmazni.

3. A SZÉP Kártya új felhasználási módjai

A SZÉP Kártya két új felhasználási móddal is kiegészül. Már a törvény tervezete is tartalmazta azt a szabályt, hogy 2025-ben a SZÉP Kártyán található összeg 50%-a lakásfelújításra is felhasználható lesz. A végleges törvényszöveg azzal egészült ki, hogy az aktív életmód elősegítésére az Aktív Magyarok alszámla keretösszeg erejéig – azaz évi 120 000 forintig lehet – lehet kedvező adózás mellett juttatást adni. E juttatás részletszabályait a SZÉP Kártya kormányrendelet fogja tartalmazni.

4. Borravaló adómentességének kiterjesztése

A vendéglátó üzlet munkavállalója számára a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló eddig is adómentes volt. E szabály annyiban változik, hogy ha a borravalót a vendéglátó üzlet üzemeltetője szedi be (például bankkártyás fizetés esetén), akkor azt az üzemeltető kiadhatja a felszolgálóknak adómentes jövedelemként akkor, ha a borravaló összegét külön nyilvántartással lehet igazolni.

5. A TBSZ számlák feltörésekor fizetendő szociális hozzájárulási adó

Az újonnan, 2025. január 1-jétől kötött tartós befektetési számlák öt éven belüli feltörésekor megállapított lekötési hozamot a jövőben szociális hozzájárulási adó is terhelni fogja. Ha a lekötés feltörésére az első hároméves időszakban kerül sor, a szociális hozzájárulási adó mértéke 13 százalék lesz, ami az adóterhet 15%-ról 28%-ra növeli. A második kétéves időszak alatt feltört TBSZ számlák esetén az szja mellett 8%-os szociális hozzájárulási adót kell fizetni, így 10% helyett 18% lesz a közteher. Értelemszerűen az ötéves várakozási időszak letelte esetén sem szja-t, sem szociális hozzájárulási adót nem kell majd fizetni.

Termékimporthoz kapcsolódó adólevonási jog engedményezése

2025. március 1-től szigorodnak a termék importjához kapcsolódóan az importáló adólevonási jogának közvetett vámjogi képviselőre történő engedményezési feltételei. Az új szabályozás egyidejűleg jelentős adminisztratív többletterhet is jelent a közvetett vámjogi képviselők számára.

Az importáló - az eddigi feltételek teljesítése mellett - csak akkor engedményezheti az adólevonási jogát a közvetett vámjogi képviselőre, ha havi bevallásra kötelezett adóalany, valamint, ha az Art. rendelkezései szerint nem minősül kockázatos adózónak. Az Art. szerinti megbízható adózói minősítéssel nem rendelkező importőrök esetén további feltételként jelenik meg az, hogy a közvetett vámjogi képviselő által elvégzett partnerellenőrzés eredményeként ne merüljön fel adókockázat, továbbá a partnerellenőrzés eredményéről a közvetett vámjogi képviselő adatot szolgáltasson az állami adó- és vámhatóság számára.

A partnerellenőrzést a közvetett vámjogi képviseletre vonatkozó szerződés megkötése előtt el kell végezni, illetve folyamatos megbízás esetén havi rendszerességgel. Amennyiben egy adott hónapban nem történik import az érintett importőr képviseletében, akkor az adott hónapban „esedékes” partnerellenőrzést nem kell elvégezni. 

A 2025. március 1-je előtt megkötött közvetett vámjogi képviseletre vonatkozó szerződés esetén is el kell végezni a partnerellenőrzést. Ilyen esetben legkésőbb azon hónap utolsó napjáig kell elvégezni, amelyben - a jelen szabályozás hatályba lépését követően - első alkalommal történik importálás.

A partnerellenőrzés tényéről és eredményéről a közvetett vámjogi képviselő haladéktalanul, de legkésőbb a közvetett vámjogi képviseletre vonatkozó szerződés megkötéséig, illetve a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig köteles adatot szolgáltatni az állami adó- és vámhatóság részére.

A patnerellenőrzés vizsgálati szempontjait az állami adó- és vámhatóság a honlapján fogja közzétenni.

Az importőr Art. szerinti kockázatos, illetve megbízható adózói státuszának ellenőrzéséhez, illetve a partnerellenőrzés elvégzéséhez szükséges, az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adatok megismeréséhez, - az importőr előzetes írásbeli hozzájárulása esetén -, a közvetett vámjogi képviselő kérelmére az állami adó- és vámhatóság 8 napon belül biztosítja a kért adatokat.

A közvetett vámjogi képviselő az importőr által rá engedményezett adólevonási jog gyakorlása esetén az esedékes bevallásában adatot kell, hogy szolgáltasson az importáló adószámáról, az adó alapjáról és összegéről, továbbá az áruátengedési értesítés, a vonatkozó határozat vagy a kiegészítő árunyilatkozat számáról.

A közvetett vámjogi képviselő csak abban az esetben gyakorolhatja a rá engedményezett adólevonási jogot, ha - az eddigi feltételek teljesítése mellett – az Art. szerinti megbízható adózói minősítéssel is rendelkezik.